2014. szeptember 01., hétfő
Ma 2014. szeptember 01., hétfő, Egyed és Egon napja van. Holnap Rebeka és Dorina napja lesz.
Lakáspályázat: idén is többszörös volt a túljelentkezés Facebook PDF Nyomtatás E-mail
2012. november 12. hétfő, 09:41

Tavaly 20, idén pedig 30 szociális bérlakást hirdetett meg pályázaton az önkormányzat, míg korábban – 2005 és 2010 között – mindössze 26 ilyen lakást kínáltak fel a rászorulóknak.

A korábbi évekhez hasonlóan most is többszörös volt a túljelentkezés, és a lakások elosztását egy pontrendszer szerint végezték. 2011-től kezdődően a nyertesek által beadott pályázatok hitelességét is ellenőrzik, és arról is meggyőződnek, hogy a bérlők eleget tesznek-e a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Ábel Attila alpolgármester szerint azért tudnak most sokkal több lakást megpályáztatni, mert a vagyonkezelő (a korábbi Csevak) végre azzal foglalkozik, ami a dolga.

Nagy Gábor, a Csepeli Városgazda Zrt. ingatlangazdálkodási osztályvezetője elmondta, hogy idén 243 pályázat érkezett az önkormányzat által felajánlott 30 szociális bérlakásra. Tavaly 20 lakást hirdettek meg, amelyekre akkor 230-an pályáztak. A korábbi években a következőképpen alakultak a számok: 2005-ben hét, 2007-ben tizenkettő, 2009-ben hét szociális bérlakást kínált fel az akkori önkormányzat, vagyis öt év alatt összesen 26-ot. A lakásokra azokban az esztendőkben is sok százan pályáztak. A most meghirdetett 30 lakásból végül 27 talált gazdára, mert kettőre nem akadt jelentkező, egy pályázat pedig érvénytelen lett.

Többszörös ellenőrzés, szigorú feltételek

A szociális lakásokra pályázóknak először is igazolniuk kell, hogy megfelelnek-e a követelményeknek. A feltételek között szerepel, hogy a kérvényezők családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 75 ezer forintot, és nem rendelkeznek beköltözhető ingatlannal. A rendszeres havi jövedelem igazolása azért fontos, hogy a pályázó képes legyen kifizetni a lakásbérleti díjat, valamint a közüzemi számlákat. Szempontként veszik figyelembe a család lakhatási körülményeit, egészségügyi helyzetét is.

Akárcsak tavaly, idén is feltételül szabták, hogy a beköltözők saját erejükből újítsák fel a lakást. A felajánlott szociális bérlakások túlnyomó része összkomfortos lakótelepi lakás. A legalacsonyabb bérleti díj 327 forint négyzetméterenként és havonta. A bérlőkkel először csak egy évre kötnek szerződést. Ezt követően ellenőrzik, hogy a lakók rendesen fizették-e a bérleti díjat, a közüzemi számlákat, valóban elvégezték-e a felújítási munkákat. A tavalyi pályázók – néhány kivételtől eltekintve – ezeket a feltételeket teljesítették. Akik pedig nem tettek eleget kötelezettségeiknek, féléves halasztást kapnak, és ha akkor sem váltják valóra ígéretüket, el kell hagyniuk a lakást – tudtuk meg Nagy Gábortól.

Érezni kell a felelősséget

Ábel Attila alpolgármester szerint azért tudott az önkormányzat két éven belül sokkal több lakást megpályáztatni, mint a korábbi önkormányzat öt év alatt összesen, mert már nem az egyéni haszonszerzés a fontos, hanem a vagyonkezelő gazdaságos működtetése.

„2010 előtt nem ellenőrizték a pályázókat, és nem volt környezettanulmány sem, hogy valóban rászorulók vagy éppen csalók próbálnak a csepeli adófizetők pénzén szociális lakásokba költözni. Emellett korábban közpénzből felújított lakásokat adott ki az önkormányzat, a bérlők pedig ezt vagy megbecsülték, vagy nem. Sokan nem, és pár év alatt úgy lelakták az ingatlanokat, hogy siralmas állapotba kerültek. Ráadásul a felújítást egy soroksári MSZP-s vállalkozó cége végezte folyamatosan túlszámlázva és fiktív számlákat benyújtva, így a felújítások csillagászati összegekbe kerültek. Ezekben az ügyekben éppen október végén lett gyanúsított Szenteczky János soroksári párttársa. Szenteczky, aki most a csepeli MSZP vezetője, akkor a Csevak vezérigazgatója volt, tehát felelősség terheli, hogy mik történtek a lakáspályázatok ügyeiben. De az önkormányzatnak nem csak ez okozott sok tíz- vagy százmilliós károkat. A rendkívül magas felújítási költségek miatt az üressé váló lakásoknak csak egy kisebb részét lehetett felújítani, és így évről évre egyre több üres ingatlan fűtését, rezsiköltségeit kellett kifizetni. Eközben több száz ember hiába várt bérlakásra”– mondta az alpolgármester. Még hozzátette: A beköltözés feltétele ma már az, hogy a bérlők a saját pénzükből áldozzanak a felújításra. Az anyagköltségeket levonhatják a bérleti díjból, de a lényeg, hogy a saját munkájuk vagy pénzük is benne van a falakban. „Érezniük kell a felelősséget. Ez a biztosíték arra, hogy jobban megbecsüljék a lakást. Az a tény, hogy egy év után az új bérlők javarésze, több mint nyolcvan százaléka teljesítette a vállalását, meggyőző bizonyíték arra, hogy jól döntöttünk.”

Cs. A.

Megosztás