BEVEZETŐ

Képviselő-testületünk 1999. júniusában fogadta el "Csepel várospolitikai programja a harmadik évezred küszöbén" című dokumentumot. Az akkor megjelölt célok, elvek, módszerek, segítették a kerület fejlődését. Alapvető céljaink azonban még ma is azonosak, vagyis olyan Csepelt akarunk, ahol

• minden tisztességes, becsületes ember boldogulhat.
• A családok szociális biztonsága erős.
• Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben élők segítséget kapnak.
• Az időseket tisztelik és megbecsülik.
• Gyermekeink nevelése, oktatása megfelel az információs társadalom kihívásainak, a nagyobb tudást, a jó munkát anyagi és erkölcsi megbecsülés övezi.
• Az egészség, az egészséges életmód, az egészséges környezet napi szükséglet.
• A vállalkozást, a közösséget gyarapító vállalkozó embert becsülik.
• Az emberek biztonságban élhetnek.
• A közösségnek van ereje saját és mások helyzetének megváltoztatására.
• A szó és a tett, a jog és a kötelezettségek, a döntés és a felelősség egységben van.
• Az évtizedes lemondásokat leküzdve fejlődhet, korszerűsödhet a kerület.
• Természeti adottságainkat, értékeinket, úgy használjuk, hogy minden csepeli érezhesse és végre elmondhassa: itt jó élni!

Mindezeket megerősítve, jelöljük meg további tennivalóinkat. Abban a reményben, hogy hazánk várható EU-s tagsága gyorsabban biztosítja céljaink elérését. Legfontosabb tennivalóinkat az alábbiakban látjuk.
 

VÁROSFEJLESZTÉS

A kerület középtávú városfejlesztési programjánál figyelembe veendő tényezők:

1. A kerület lakónépessége 1998-hoz képest közel 5 %-kal csökkent, miközben a közlekedési állapotok - a bekövetkezett útfejlesztések ellenére, az átmenő forgalom jelentős növekedése, valamint a csepeli gerincút megépítésének elmaradása miatt romlottak. Mindez csekély mértékben ugyan, de rontotta a kerület környezeti állapotát: a tömegközlekedési útvonalakon nőtt a légszennyezés, a zajterhelés. A környezeti állapot legfontosabb jellemzői közül a felszín alatti és feletti vizek állapotát, illetve a veszélyes hulladékok kezelésének lehetőségeit javították a megvalósult beruházások.(Csatornázások, hulladékkezelő udvar megépítése). A kerület zöldterületi állapotainak vonatkozásában (lakótelepi közparkok, útmenti fasorok, köztisztaság, a magánterületek fejlesztése) lényegi változások nem érzékelhetők. A városrész infrastrukturális helyzetét javították a növekvő ütemű lakásépítkezések, amelyek a vállalkozói tőke egyre nagyobb mértékű megjelenését jelzik. A kereskedelmi, szolgáltatói vállalkozásokra a lassú növekedés (a csepeli piac újjáépítés, új üzletek nyitása, stb) a jellemző, míg a gazdasági szervezetek száma 1998-hoz képest nagyobb arányban, közel 10 %-kal nőtt, amely a kerület fejlődése szempontjából megindult pozitív folyamatot erősítheti. A munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküliek aránya napjainkra 2 % alá csökkent.

2. A lakónépesség várható alakulásárára vonatkozó előrejelzések tekintetében továbbra is a KSH Népességtudományi Intézet prognózisában szereplő adatokra támaszkodhatunk, amelyek a 2001. évi népszámlálás adatait is figyelembe veszik. Ennek alapján 2009-ig a főváros népessége ~ 6,6 %-kal csökken, ezen belül középiskolás korosztálynál nagyobb ütemű csökkenéssel (14,6 %-kal) kell számolnunk. Az eddigi adatok szerint ez a csökkenés kerületünkre is jellemző lesz: 2009 körül mintegy 75.000-en élnek majd a kerületben. A főváros és a kerület gazdasági erejének változásával kapcsolatos előrejelzések 3,5 - 4,0 %-os GDP növekedési ütemmel számolnak. Kerületünkben elsősorban a kereskedelmi szolgáltatások fejlődésével számolhatunk. Az ingatlanforgalom növekedése alapvetően függ az északi területrészre vonatkozó terveink megvalósulásától, illetve az infrastrukturális fejlődés további ütemétől. A KSH adatai szerint a humánpolitikai változások következtében egyrészt a munkaképes korosztály számának csökkenésével, másrészt az egyéni vállalkozások, a gazdasági szervezetek dinamikusabb növekedésével kell számolnunk. Mindezek indokolják, hogy erőteljesebb fejlődés szükséges az egészségügy és a szociális ellátás színvonalának vonatkozásában, míg az oktatás és a közművelődés, területén számolni kell a népességcsökkenésből adódó ésszerű racionalizálás szükségességével.

3. A kerület középtávú fejlődése szempontjából kiemelten kezelendő kérdés az ország 2004-es várható csatlakozása az Európai Unióhoz, amely - többek között - jelentős mértékben igényli a helyi közigazgatás személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztését, a jogharmonizáció megoldását is. A részletes feladatokra - összhangban a tervezett törvényi változásokkal - külön programot dolgozunk ki. Cselekvően részt veszünk a Nemzeti Fejlesztési Terv kerületünket érintő feladatok végrehajtásában. Számítunk a nemzetközi kapcsolataink során szerzett tapasztalatok hasznosítására.