Sorsfordító nap: zászlóavatás a Daru-dombon

Kategória: Események 2018. április 08., vasárnap 12:26

GMA 8534Ahogyan a szónokok fogalmaztak, sorsfordító időket élünk: ennek jegyében katonai tiszteletadással felavatták a magyar zászlót a Daru-dombon április 7-én. Az ünnepélyes eseményt eredetileg március 16-án, a magyar zászló és címer napján rendezték volna meg, de a rossz időjárás miatt elhalasztották. A zászlóavatáson csepeliek sokasága mellett megjelent Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Wittner Mária 56-os hős, Csepel díszpolgára, Borbély Lénárd polgármester, valamint Csepel elöljárói és vendégek Nagyszalontáról, Székelyudvarhelyről, Kápolnásfaluból, Farkaslakáról. A csepeli önkormányzat szervezésében Magyar ízek kavalkádja címmel színes programokkal várták az érdeklődőket egész nap a Daru-dombon.

Elsőként Wittner Mária szólt az ünneplőkhöz. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország több mint ezer éve él ezen a földön; előbb megcsonkították az országot, most pedig el akarják venni azt. „Nem hajthatjuk fejünket a nyugati bárd alá. Csak úgy maradhatunk meg, ha követjük őseinket, Attilát, Álmost, Árpádot és királyainkat. Az igazság fénye világítja be tetteinket. Várakozással fordulunk a fény, a szeretet fénye felé. A Nap fénye melegít, és nekünk hinnünk kell a fényben, az igazság erejében” -- mondta.

Szász Jenő emlékeztetett rá, hogy sorsfordító időket élünk. A fájó trianoni döntés után született meg az országzászló mozgalom, hogy fenntartsuk a közösség összetartó szellemét, a nemzet egységének megőrzését. A mostani zászlóavatás is ennek a törekvésnek a része. Urmánczy Nándor erdélyi politikus volt az, aki elindította ezt a mozgalmat, de nevét hosszú időn át nem volt szabad kiejteni. Személye mára méltó helyre került a köztudatban. 2011-ben felavatták az első köztéri szobrát szülőhelyén, Maroshévízen, a Margitszigeten pedig újból felépítették az emlékére készült padot 2013-ban. Annak idején Urmánczy Nándor is úgy gondolta, hogy Magyarországnak magyar országnak kell lennie. „A hűség nem más, mint ragaszkodás eszméinkhez, magyarságunkhoz. A hűség latinul ’fides’, ezt kell szem előtt tartanunk, amikor az ország jövőjéről szavazunk” – mondta Szász Jenő.

Németh Szilárd jelképesnek nevezte a Daru-dombot, azt a helyet, amely tükrözi Csepel jelenkori képét és törekvését; ahol a Kis-Duna folyik, amely összeköti Csepelt és Soroksárt. Wittner Máriáról úgy beszélt, mint aki személyén keresztül a szabadság és hazaszeretet megtestesítője, és jó, hogy közöttünk van. „Remélem, a demokrácia szép ünnepe lesz a választás napja, amikor hazánk sorsáról döntünk. Élni kell a kötelességünkkel, mert a választás rólunk és a jövőnkről szól. Sorsdöntő választás a mostani, mert egy hazánk van, nincsen másik. Két jövő közül lehet választani: a Soros György nevéhez köthetőről vagy Orbán Viktoréhoz, aki Magyarország miniszterelnökeként védelmezi a hazát. Magyarország a mi hazánk, ezt kell megvédenünk. Ezért kell elmennünk szavazni. Mindenki hozzon magával még egy embert” – mondta Németh Szilárd.

A beszédek után Krammer András diakónus szentelte meg a zászlót.

A Daru-dombon különféle programokat rendeztek egész nap azzal a céllal, hogy bemutassák a magyarságra jellemző minőségi termékeket a kézművesek alkotásaitól az őstermelők által, házilag előállított gasztronómiai termékekig. Ezeket kínálták, árusították a közönségnek, amelyek ténylegesen a magyarsághoz, a magyar kultúrához szorosan kapcsolódnak. Az esemény alatt folyamatos kóstolók, gyermekelőadások, zenei programok, körhinta, kisvasút, arcfestés, állatsimogató, lovagoltatás, népi játszóház, kézműves-bemutatók várták a látogatókat. Dalok csendültek fel a jelennek és a jövőnek a Kiss Kata zenekar jóvoltából. Gulyás László előadásában a régi világ hangszereinek meséit hallgathatták az emberek. Este a népszerű Irigy Hónaljmirigy szórakoztatta a közönséget nagy sikerrel.

Cs. A.

 

Utoljára frissítve: 2018. április 08., vasárnap 13:17

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail