Schmitt Pál köztársasági elnök javaslatai hat pontban az új alkotmányhoz

Kategória: Archív 2010. november 24. szerda, 12:27

 Javaslatok a Magyar Köztársaság Alkotmányának elkészítéséhez

 I. A kereszténységre való utalás az Alkotmányban

 Európában az államiság és a kereszténység egymásra hatva alakította ki gondolatrendszereit közösségeik szolgálatára. A legteljesebb értelemben vett magyar államiság a kereszténységnek a világi államra gyakorolt hatása folytán szilárdult meg, s mint erkölcsi útmutató töltött be rendkívül fontos szerepet az évszázadok során. 

Áttekintettem az Európai Unió államainak alkotmányait, és azok alapján leginkább a lengyelhez hasonló gondolat beépítését tartanám megfontolandónak az alaptörvény előbeszédébe: „a Köztársaság valamennyi állampolgára, mindazok, akik hisznek Istenben, mint az igazság, jóság és szépség forrásában, mindazokkal, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más forrásokból származó egyetemes értékeket…”

II. A magyar nyelvről 

A magyar köznyelv nemzeti összetartozásunk elsődleges kifejezőeszköze. Csak az a nemzet képes mások értékeit tisztelni, amely tudatában van saját értékeinek, és azokhoz méltóképpen viszonyul.

 Tájékozódva a mai magyar nyelv állapotáról, és szembesülve európai uniós kulturális bizottsági munkám során a nemzeti nyelveket veszélyeztető irányzatokkal, javaslom, hogy fontolják meg annak rögzítését a készülő alaptörvényben, hogy a magyar köznyelv és a tájnyelvi változatok óvása, ápolása, fejlesztése alapvető és elsődleges nemzeti érdek.

III. A családokról és a gyermekekről

A férfi és nő szeretetén alapuló család a társadalom alapegysége, a gyermek pedig a társadalom különösen védendő tagja, Magyarország és az egységes magyar nemzet jövőjének záloga. Magyarország népessége a hivatalos adatok szerint tíz millió alá csökkent, azonban fontos leszögezni, hogy a demográfiai probléma nem csak gazdasági okokra vezethető vissza. Elveszni látszik ugyanis a családnak, mint alapvető társadalmi közösségnek a kiemelt szerepe közgondolkodásunkban.

 A családot mint egységet, a gyermeket mint egyént kell kiemelt védelemben részesíteni. A család elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogokkal rendelkező intézmény, mely a társadalom természetes, elsődleges és alapvető közössége.

 Az európai alkotmányok jelentős része (pl.: a német, a lengyel, az ír, a portugál, a spanyol, a szlovák és a szlovén alkotmány) ezen az elvi alapon állva nyilvánítja ki a gyermekek és a család védelmével kapcsolatos tételeket.

 A Magyar Köztársaság Alkotmányában javaslom megfontolni annak rögzítését, hogy a gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelezettsége, valamint a Magyar Állam szerepe, hogy az anya és apa családalkotó tevékenysége fölött őrködjék, nem sértve ezzel a gyermeknevelés elveinek szabad megválasztásához fűződő, és a gyermek alapvető érdekeivel összhangban gyakorolt jogokat. Különösen védendők az édesanyák és a nagycsaládosok, akiket önként vállalt többletterheik miatt megkülönböztetett erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesíteni.

IV. Az élethosszig tartó tanulás támogatása

A magyar tudományos eredmények, a teremtő elme, a találékonyság és alkotókészség miatt is megbecsült nemzetünk és országunk világszerte. A folyamatos képzés és önképzés nem csupán az egyén boldogulásának és érvényesülésének záloga, hanem ahhoz is hozzájárul, hogy életünk során megőrizzük szellemi frissességünket, a világ eseményei iránti fogékonyságunkat.

A látókör kiszélesedéséhez vezet, ha az ember iskolás évei után sem zárkózik el az új ismertek befogadásától, és erre irányuló készségeit tudatos fejlesztéssel ébren tartja, így mindenki részese lehet a jövő tudásalapú magyar társadalmának.

Ezen állami szerepvállalás jegyében megfontolásra javaslom rögzíteni Alkotmányunkban, hogy a Magyar Köztársaság minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja állampolgárai élethosszig tartó tanulását.

 V. A sportolásról 

A magyar társadalom tagjainak életminősége, az ország és nemzeti közösségünk egészségi állapota számottevő mértékben függ attól, hogy az egyén mennyi időt fordíthat fizikai erőnlétének jobbítására. A sportolás, a munkaerő újratermelésének és az egészség megőrzésének hatékony módja és szociális szempontból oly fontos közösségek megteremtésének színtere, a fiatalok nevelésének hatékony eszköze, mely a mindennapi életben hasznosítható készségek és képességek elsajátítását teszi lehetővé.

 Javaslom megfontolásra, hogy készülő Alkotmányunk – a görög és a portugál alkotmányhoz hasonlóan – tegye egyértelművé, hogy „a Magyar Állam minden tőle telhető módon támogatja, elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését.” E témával a Lisszaboni Szerződés is foglalkozik, mely a sportot nem csupán a nevelés eszközének, hanem a szociális kiegyenlítődés elősegítőjének is tartja.

VI. A Szent Korona 

Az elmúlt, több mint ezer esztendős történelmünk során és ma is, a magyarok jelentős részének lelkében nagy ragaszkodás és szeretet alakult ki a Szent Korona iránt, mely nemzeti összetartozásunk jelképe.

A Szent Korona szerepeltetésének lehetőségére a készülő Alkotmány előbeszédében javaslom megfontolni az egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélésen elhangzott megfogalmazást: „A Szent Korona független európai államiságunk történelmileg megszentelt jelképe.”

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail