Továbbra is indokolt a szmogriadó tájékoztatási fokozatának fenntartása

Kategória: Archív 2015. augusztus 13. csütörtök, 07:52

A szmogriadó tájékoztatási fokozatát azért kellett 2015. augusztus 6-án, csütörtökön elrendelni, mivel a fővárosi levegő ózonszintje (O3) a főváros négy mérőpontján, legalább 3 egymást követő órában meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m3).

Az elmúlt napokban a fővárosi levegő ózonszintje a nappali órákban jellemzően az egészségügyi határérték fölötti volt. A délutáni órákban általában a főváros öt-hat mérőpontján tájékoztatási küszöbértéket megközelítő szintek alakultak ki, vasárnap a XV. kerületi mérőponton 3 egymást követő órában, a mai nap a XXII. kerületi mérőponton egy órás időtartamban újra a tájékoztatási küszöbértéket meghaladó mértékű volt.

A megnövekedett (gyakorlatilag a tájékoztatási küszöbérték fölötti) koncentráció esetében elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók (gyermek, időskorú, beteg) elsősorban 12-18 óra között kerüljék a szabadban való tartózkodást, a szellőztetést.

A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek) csoportjaira.

A Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyott Budapest 2014. évi Környezeti Állapotértékelése szerint[1]:

„Az ózonnak nincs közvetlen kibocsátási forrása, képződéséhez az ózonképző előanyagok (nitrogén-oxidok, szén-monoxid, illékony szerves vegyületek) jelenléte, valamint a fotokémiai folyamatokhoz elengedhetetlen, megfelelő intenzitású napsugárzás és magas napi átlaghőmérséklet szükséges. Az alapvető körülményeken, előfeltételeken túl a talajközeli ózon képződési folyamatát a település szélcsendes időjárási állapota elősegíti. Emberi tevékenységekből ózonképző előanyagok részben a gépjárművek kipufogógázaiból származnak, de más égési folyamatokból, szerves oldószerek ipari alkalmazásából, az üzemanyagok forgalmazásából (benzinkutak) és felületkezelési (festési) technológiákból is kerülnek a levegőbe.

Sajnálatos módon azonban a vegetációs időszakban a növények kibocsátásából származó, természetes eredetű illékony szerves vegyületek részaránya még nagyvárosokban is meghaladja az emberi tevékenységből származó vegyületekét, így e komponensek tekintetében bármiféle korlátozás komoly korlátokba ütközik. A problémát súlyosbítja, hogy a felszínközeli ózon fajlagos képződési hatékonysága az előanyagok koncentrációjának csökkenésével növekszik, így a kibocsátás csökkentésével is az arányosnál lényegesen kisebb ózonkoncentráció csökkenést lehet csak elérni. Ahol az elsődleges légszennyező anyagok kibocsátása megtörténik (pl. forgalmas városi utak), ott az ózon koncentrációja általában viszonylag kicsi, hiszen ezek nagyobb koncentrációban az ózon bontásában is részt vesznek, ha azonban ezek az előanyagok felhígulnak, akkor az említett növényi eredetű szerves vegyületekkel összekeveredve – megfelelő intenzitású napsugárzás mellett – jelentős ózonkoncentrációk alakulhatnak ki.”

A frissülő információk a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Fővárosi Önkormányzat Twitter oldalán is elérhetőek: https://twitter.com/FPH_sajto

További tájékoztatás:

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján (a Fővárosi Önkormányzat támogatásával):

http://www.met.hu/levegokornyezet/varosi_legszennyezettseg/meresi_adatok/tajekoztato/

http://www.met.hu/levegokornyezet/varosi_legszennyezettseg/elorejelzes/tajekoztato/

valamint az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján.

), munkaidőn kívül a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Fővárosi Ügyeleti Információs Központ (e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. tel.: 301-7500 fax: 302-5439).

 

Budapest, 2015. augusztus 12.

Szűcs Somlyó Mária

kommunikációs igazgató



[1] L.: 49. oldalon

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail