Csepel Örökség díj - sváb hagyományok nyomán

Kategória: Egyéb 2020. október 23. péntek, 18:00

TBE 4070 1024x684Bár az idei kerületi díjátadó elmarad október 23-án a koronavírus-járvány miatt, a Csepel Örökség díjasok névsora már ismert. Ez a kitüntető cím azoknak a természetes személyeknek és szervezeteknek adományozható, akik vagy amelyek a kerület értékeinek növelése érdekében maradandó eredményt értek el. Ebben az évben Kaltenecker Antalné és Kaltenecker Antal, Kálmán György, valamint Nógrádi László veheti majd át díjat. Elsőként a Kaltenecker-házaspárral beszélgetett a Csepeli Hírmondó.

 

Sváb hagyományok nyomán

 

Kaltenecker Antal és Kaltenecker Antalné alapító tagjai voltak 1991-ben a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesületének, amely azóta is tevékenyen rész vesz Csepel svábságának életében, kultúrájának ápolásában. Kaltenecker Antalné Kőbányán született, ahol akkoriban sok sváb élt, és a kerület vezetése a sváb hagyományok ápolására nagy figyelmet fordított. „Ennek jegyében egymást érték a különféle kulturális rendezvények: búcsú, szüreti mulatság, Vendel-nap. Szüleim már gyermekkoromban elvittek magukkal ezekre, ebben a légkörben nőttem fel” – meséli Kaltenecker Antalné, aki férjével is egy kőbányai sváb rendezvényen ismerkedett meg 1959-ben. Amikor a fiatal házaspár a hetvenes évek elején Csepelre költözött, a kerületben nem volt német nemzetiségi hagyományőrzés, így a kőbányai, a soroksári és a dunaharaszti sváb közösségbe jártak.

„Ezek a rendezvények olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy egész életünket meghatározták, és gyermekeinket is ilyen szellemben neveltük” – veszi át a szót férje. 1991-ben Katona Ferenc germanisztikaprofesszor vezetésével, több régi csepeli sváb család csatlakozásával megalakult a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesülete, amelynek mindketten alapító tagjai voltak. Az alapítók egyetértettek abban, hogy fel kell lendíteni a német nemzetiségi kulturális életet, amely jó hangulattal, muzsikával bemutathatja a svábság zenei és táncos életét. Kaltenecker Antalné a kezdetekben titkári szerepet töltött be, majd Katona Ferenc halála után annak elnöke lett. „A második világháború előtt sok sváb család élt Csepelen, a sváb bálok pedig a Munkásotthonban voltak. Szerettük volna ezt a kultúrát feléleszteni. Az első Csepeli Sváb Bált 1991-ben a Tere-fere étteremben rendeztük, amelyen a legendás Auth Henrik is zenélt. Ez az esemény számunkra azért is örök emlék, mert a fiunk is harmonikázott” – meséli. A Tere-fere a több mint kétszáz bálozóval már a második évben kicsinek bizonyult, így a harmadik bált a Mahart épületében tartották, ahol majdnem ötszázan jöttek össze. Ezen a rendezvényen játszott először a Lustige Musikanten nevű zenekar, amelyet a házaspár fiai alapítottak.

A bálokat 1998 óta rendezik az ÁMK sportcsarnokában, idén februárban már a harmincadik Csepeli Sváb Bált tartották. A rendezvényeken évente mintegy nyolcszázan jönnek össze. „Csepel mindenkori vezetésével nagyon jó kapcsolatokat ápoltunk, a polgármesterek támogatták a tevékenységünket, amely talán köszönhető annak is, hogy mindig távol tartottuk magunkat a politikától” – véli Kaltenecker Antalné. Munkájuknak köszönhetően jött létre a Csepeli Német Nemzetiségi Gyermek, később Ifjúsági Táncegyüttes is, amely a Lustigen Musikanten mellett szintén állandó fellépője a báloknak.

1994-ben alakultak meg hazánkban a nemzetiségi önkormányzatok. A házaspár büszke arra, hogy a csepeli német nemzetiségi önkormányzat képviselői az egyesület tagjaiból kerültek ki, ahogy fogalmaznak, ők hívták életre Csepelen a német nemzetiségi önkormányzatot. Az önkormányzat feladata volt a nemzetiségi iskolák, óvodák létrehozása, amelyben az egyesületnek szintén nagy szerepe volt. „Azóta is folyamatosan együttműködünk az Árpád utcai Német Nemzetiségi Óvodával és az Eötvös József Általános Iskolával. A gyerekek fellépnek a rendezvényeinken, bemutatják a német énekeket és táncokat, amelyeket a nemzetiségi oktatás során tanulnak” – mondja Kaltenecker Antal. A házaspár nemrég szorgalmazta, hogy a Királyerdei Művelődési Házban a tájház részeként egy sváb szobát is rendezzenek be, amely bemutatja a magyarországi németek mindennapjait, szokásait. „Fő célunk a német oktatás segítése, a hagyományok őrzése” – összegzi az egyesület tevékenységét Kaltenecker Antalné. Kérdésünkre, hogy mik a jövő tervei, mosolyogva válaszol. „A mi korunkban már nincsenek nagy terveink” – majd hozzáteszi, egy saját kórus létrehozásán munkálkodnak. „Mindig hangsúlyozzuk, hogy mi nem németek, hanem magyarok vagyunk. Büszkén tekintünk a háromszáz évvel ezelőtt ideköltözött ősök kultúrájára, amelyet ápolunk és szeretnénk tovább adni. Szeretnénk köszönetet mondani Borbély Lénárd polgármesternek, valamint a képviselőtestületnek, hogy megszavazták a díjat és hogy számukra is fontos ennek a gazdag kultúrának a fennmaradása. Köszönettel tartozunk az egyesület tagjainak is, akik támogatják a szervezetet és részt vesznek a rendezvényeken” – fejezte ki háláját a házaspár.

 

Csepeli Hírmondó

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail