A nyugdíjas

2011. május 13. péntek, 13:45

Legelőször is szögezzük le: az alábbi történet szereplőjét nem kívánjuk pellengérre állítani. Nem is ismerjük, és méltánytalannak tartanánk, ha ebben a játszmában ő kapná a bűnbak szerepét. Ám az ő ügye – megítélésünk szerint – rávilágít mindarra az anomáliá­ra, amely a jelenlegi kormány szerint nem tartható fenn tovább. És szerintünk sem.

Így tehát Farsang János nyugalmazott rendőr zászlóssal semmi bajunk nincs. Nyilván tette, amit tehetett, amit a jogszabályok lehetővé tettek számára. Az az igazi kérdés, vajon fenntarthatók-e ezek a jogszabályok. S fenntarthatók, igazságosak lennének-e akkor, ha Magyarország akár svájci színvonalon élne? Döntse el mindenki ízlése szerint.

A történet pedig, amelyről lapunkban részletesebben is olvashatnak, ennyi volna: Farsang János 1967-ben megszületik Pakson. Ott jár iskolába, ott kezd sportolni, focizik a Paksi SE csapatában. Majd Szekszárdra kerül középiskolába, sportkarrierje is ott folytatódik a Szekszárdi Dózsában. 1988-ban bevonul katonának. Tovább focizik. Ám a Szekszárdi Dózsánál nem érezte biztosítottnak helyét, ezért jelentkezett rendőrnek.


A Tolna megyei főkapitányság 1992. május 16-i hatállyal kinevezte a Központi Közbiztonsági Szervek Neutron Bevetési Alosztályához, felszámoló beosztásban, őrvezető rangban. Bármit is jelentsen ez – hiszen mi, civilek ezt nem értjük –, a tényt leszögezhetjük: Farsang János 1992 májusától szolgált hivatásos rendőrként.


Ezt követően elvégezte a rendőrtiszthelyettes-képzőt, 1995-ben őrmesterré léptették elő. 1999-ben alapfokú operatív figyelő szakirányú tanfolyamot végez (ezt sem tudjuk, micsoda), és ez év májusában főtörzsőrmesterré léptetik elő.


Életrajzában itt következik egy érdekes mondat, amely így szól: 1999. augusztus 30-án kétszeres szorzó megszerzése érdekében szolgálati panasszal élt a megyei főkapitánynál, amelyet az országos rendőrfőkapitány elutasított.


Nem tudom, mi az a kétszeres szorzó. Pusztán logikai úton jutottam arra a következtetésre, hogy ennek alapján a szolgálatban eltöltött időt megkétszerezik. Hogy valami ilyesmiről lehet szó, azt megerősíti a további életrajz. Farsang János egy év múlva ismét panaszt nyújtott be a kétszeres szorzó megállapításáért, de ismét elutasították.


Farsang János 2001-ben tanult. Távcsövespuska-vezetői speciális tanfolyamot végzett, és mesterlövész-képesítést kapott. 2002-ben megkapta a tízéves szolgálati jelet, és jutalomban is részesült. Ezt követően szolgálati idejének kezdetét 1973. október 9-re módosították. (Feltételezem, ez lehet a kétszeres szorzó. És feltételezem, ez bevett szokás a rendőrségnél. De miért?)


2005-ben Farsang Jánost kinevezik zászlóssá. Majd 2005. május 6-án szolgálati ideje nyugdíjösszegének rögzítését rendelik el, és megállapítják 32 év szolgálati idejét.


2006 januárjában szolgálati idejének kezdetét 1971. május 2-re módosítják.


2006 decemberében szolgálati idejének kezdetét 1970. május 2-re módosítják. Farsang Jánosnak tehát immáron papírja van róla, hogy hároméves kora óta hivatásos rendőrként szolgál.


2007. október 1-jén az elsőfokú felülvizsgáló orvosi bizottság megállapítja, hogy Farsang János „megváltozott egészségügyi állapota” miatt hivatásos szolgálatra nem alkalmas, munkaképességének csökkenése negyvenszázalékos. És Farsang János 2007. október 31-én nyugállományba vonul.


Egy karrier vége – gondolhatnánk. De a történet itt még vesz egy érdekes fordulatot.

Ugyanis a megváltozott egészségügyi állapota miatt szolgálatra alkalmatlan és negyvenesztendősen nyugdíjba vonuló Farsang János rendőr zászlós tavaly, 2010-ben Orlandóban megnyerte a különlegesen képzett rendőri egységek világbajnokságának egyéni versenyét. (Nyugdíjba vonulása után, 2008-ban még „csak” ezüstérmet szerzett…)


Ennyi a történet.


S még mennyi ilyen történet van? Ezt kellene tudni. S vajon Farsang János ott tüntet a Kossuth téren?

Forrás: Bayer Zsolt Magyar hírlap 

Május 16-tól forgalmi rend változás!

2011. május 13. péntek, 13:37

FORGALMI_RENDuj2011. május 16-án, hétfőn 10 órától a II. Rákóczi Ferenc utca - Betű utca csomópontjának megnyitása, egyúttal a BKV és Volán járatok eredeti útvonalra való visszaterelése lesz. Ugyanekkor a Posztógyár utca lezárásra kerül a Csepeli Gerincút építése kapcsán.

A 179-es autóbusz ebben az időszakban egy rövid szakasz erejéig betér a gyártelep területére. Kimaradó megállók: Csepeli Kórház, Csepel H, Széchenyi István utca, Karácsony Sándor utca, Szent Imre tér. Ideiglenes megállók: Csepeli Kórház, Duna utca, Színesfém utca, Szent Imre téri Volánbusz „tárolóhely”. Tehát a 179-es buszok terelőútvonala várhatóan a következő lesz: Karácsony Sándor utca- Bajáki Ferenc utca- Déli utca- Központi út- Színesfém utca- Csőgyár utca- Koltói Anna utca.

Május 16-tól kezdődően a II. Rákóczi Ferenc útról a Csepel Művek területét a Betű utca- Gerincút- Karácsony Sándor utca- Bajáki Ferenc utca útvonalon lehet megközelíteni.

A Csepel Művek területéről a II. Rákóczi Ferenc út a Bajáki Ferenc utca- Posztógyár utca- Gerincút- Betű utca útvonalon érhető el.

 

A 179-es busz módosított útvonala

Baleset az M0-s autóúton

2011. május 13. péntek, 10:17

MO-as_utMa reggel az M0-s autóúton, az M1 -es autópálya felé a Duna hídnál baleset történt. A helyszínelés még folyamatban van. A baleset miatt a II. Rákóczi Ferenc úton megnövekedett forgalomra számítsanak az ott közlekedők.

Családi Majális a Millenárison

2011. május 13. péntek, 09:48

A Családok Nemzetközi Napja alkalmából szeretettel meghívja Önt és családját 2011. május 15-én 10-24 óráig tartandó Családi Majális a Millenárison című rendezvényre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős államtitkársága.

Helyszín: 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20. (Millenáris)


MEGHÍVÓ

K_T_D_G_birosagDeme Gábor több esetben is súlyosan bántalmazta a Csepel-sziget Általános és Szakközépiskola gyerekeit, egy alkalommal ököllel vert véresre egy tizenéves serdülőt, méghozzá az osztály színe előtt. Deme azt is terjesztette magáról, hogy nemzetbiztonsági védelem alatt áll, kapcsolatai révén pedig messzire ér a keze – állították a csepeli kettős gyilkosság negyedik tárgyalási napján megszólaló tanúvallomásokban.

A tanúvallomások szerint Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár és Zanati Béla, az önkormányzat oktatási bizottságának MSZP-s elnöke is tudhatott az iskolai sikkasztásról.

A tanúk meghallgatása során Takács Józsefné csak másodrendű vádlottként említette Deme Gábort. A meggyilkolt intézményvezető özvegye elmondta, hogy Deme pokoli légkört teremtett a tantestületben. Még a tanárok is rettegtek tőle. Besúgóhálózatot alakított ki, így jóformán mindig mindenről tudott. Nemritkán azzal zsarolta a pedagógusokat, hogy esetleg drogot találnak a táskájukban, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.

Takács Józsefné szerint Deme őrjöngött, amikor férje elbocsátotta az iskolából. Akkortól kezdve Deme mindig csak Kun Tamással együtt jelent meg. Takács József 2008 decemberében jelezte Császár Mihály rendőrkapitánynak, hogy – noha nem küldték el - Kun Tamás is távozott az iskolából. A kapitány erre állítólag azt felelte, hogy már levette a kezét Kun Tamásról. (A csütörtöki tárgyalásra Császár Mihályt is beidézték tanúnak, de meghallgatására az ügy elhúzódása miatt csak jövő hét kedden kerül sor.)

Takács Józsefné felidézte: Zanati Béla, az MSZP önkormányzati képviselője javasolta férjének, hogy a Demével kapcsolatban felmerült sikkasztás bizonyítékait pontosan dokumentálja. Találkozott Avarkeszi Dezsővel is, aki az MSZP országgyűlési képviselője és igazságügyi államtitkár volt abban az időben. Takács Józsefné úgy emlékezett: a gyilkosság napján a férje úgy indult el otthonról, hogy megteszi a feljelentést a rendőrségen. Kosik György, a kuratórium egyik vezetője viszont azt állította, hogy aznap Takács József a december elején történt iskolai betörés ügyéről akart tájékozódni a rendőrségen. Napokkal korábban ugyanis a kuratórium úgy foglalt állást, hogy a január 13-ai ülésén dönti el, tegyenek-e feljelentést.

A bíróság tanúként hallgatta meg Takács Mónikát, az elhunyt intézményvezető lányát, aki iskolatitkárként dolgozott az intézményben. Eleinte nem látta át Deme Gábor pénzügyi visszaéléseit, de később tapasztalta, hogy számos feladatot nem végzett el. Aztán maga is látta a dokumentumokat, amelyeket édesapja rendezett össze, bizonyítva Deme sikkasztásait. A tantestületben uralkodó hangulatról megjegyezte, hogy valóságos terror alakult ki. „Az irodaajtót sem volt szabad becsukni, hogy Deme a kamerákkal figyelhesse a pedagógusok mozgását” – fogalmazott.

Néhai Pap László szerinte édesapja jobb keze volt, aki korábban soha nem használt diktafont mások beszélgetéseinek rögzítésére. A gyilkosság előtti napokban éppen azért vásároltak egy diktafont, hogy a hazudozás hírében álló, és a hasonló megbeszéléseket rögzítő Deme Gáborral folytatott megbeszélésről hangfelvétel készüljön. Takács Mónika hangsúlyozta: „Deme Gábortól határozottan féltem, mert bosszúálló ember. Kun Tamástól nem félek, még akkor sem, ha a vádirat szerint ő lőtte le aput és Lacit. Ezt magától nem tehette meg…”

Szintén tanúként tett vallomást Kajtárné Dömös Margit, aki Deme Gábor helyett lett megbízott igazgató az iskolában 2008 decemberében. „Deme szerette, ha dicsérik, vezetési stílusa nem volt demokratikus” – nyilatkozta. A gyilkosság után pszichológusok foglalkoztak a tanárokkal és a diákokkal, hogy a lelki traumát a lehetőségekhez képest feldolgozhassák. A pedagógusok esetében csoportos terápiát alkalmaztak, mert lelkileg rendkívül rossz állapotban voltak. Súlyos sebek fakadtak fel, borzalmak törtek a felszínre. Deme rendre kijátszotta egymás ellen a pedagógusokat, folyamatosan manipulálta őket, aminek része volt a jutalmazás és a büntetés. Szokása volt, hogy diktafonra vette fel a beszélgetéseket, amivel sakkban tartotta kollégáit. Több esetben fizikailag bántalmazta a gyerekeket.

Kajtárné megemlített egy konkrét eseményt, amit saját szemével látott: éppen órát tartott, amikor Deme az osztálya előtt ököllel vert agyba-főbe egy diákot. A tanuló elrohant az iskolából, s csak nagy nehezen tért vissza. Németh Nándor bíró kérdésére, hogy Kajtárné miért nem tett feljelentést az eset után, a tanú zavartan közölte, hogy a diák az osztályfőnökének szólt az ügyről, az órát pedig folytatta. A bíró furcsállta a pedagógus viselkedését, mert szerinte ilyen eset után aligha ez a legmegfelelőbb cselekedet.

Kajtárné Dömös Margit említést tett Gulyás Gáborról is, aki az MSZP képviselője volt, és óraadó tanárként állampolgári ismereteket oktatott az iskolában. A gyilkosság napján Gulyás Gábor este hat óra tájban felhívta telefonon, és csodálkozó hangon újságolta, hogy véletlenül találkozott Demével és Kunnal. Kajtárné akkor azt felelte Gulyásnak, hogy Deme Gábor éppen most megy Takács Józsefhez megbeszélésre. Az azonban meglepte, hogy Kun Tamás is vele tartott.

Németh Nándor bíró tájékozottságát jelzi, hogy Gulyás Gábor neve hallatán csípősen visszakérdezett: „Ugye, arról a dr. Gulyásról van szó, aki sem tanúként, sem ügyvédként nem szokott megjelenni a tárgyalásokon?” (A bíróság Gulyás Gábort a mostani per során tanúként kívánja meghallgatni a későbbiekben.)

A bíróság jövő hét kedden folytatja a tárgyalást, amelyen mások mellett tanúként hallgatja meg Császár Mihály egykori rendőrkapitányt és Szenteczky Jánost, az MSZP csepeli elnökét.

Csepel.hu - Csarnai Attila

100 éves nénit köszöntöttek

2011. május 12. csütörtök, 14:23

aanusineni2011. május 12. jeles nap a csepeli Urbán Lászlóné életében. Ekkor töltötte be ugyanis 100. életévét. Ez alkalomból Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata is köszöntötte az idős hölgyet, aki 16 éve él egy 11. kerületi idősek otthonában. Ábel Attila, kerületünk alpolgármestere és Újbuda első embere, Dr. Hoffmann Tamás is emléklappal és ajándékkosárral kedveskedett Nusi néninek, akinek 80 éves fia is épp ma ünnepli születése napját.

A kamaraerdei nyugdíjasházba köszöntő levelet küldött Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is. Urbán Lászlóné a sok vendég láttán a meghatottságtól szinte szóhoz sem jutott. Nagy érdeklődéssel lapozgatta a Csepelt bemutató könyvet, mely bizonyára sok régi emléket ébresztett fel benne.

 

Kitzinger Adrienn- Csepel.hu

Bke_tri_ramsznettmHatalmas robaj, majd áramszünet jelezte, hogy a Béke tér 1. szám alatti Csepel SC Alapítvány területén található trafóházban felrobbant egy – a szakemberek szerint 10 kilowattos- kábelfej. Az esetet május 11-én este, 20 óra körül észlelték.

Ezzel a Béke tér és a Kossuth Lajos utca által határolt területen teljes áramszünetet okozott a probléma, ahová az ELMŰ és a Tűzoltóság munkatársai is nagy erőkkel vonultak ki. A számos helyen észlelt áramkimaradás több, helyi lakost is a Béke térre vonzott, akik hirtelenjében nem tudták mire vélni a szokatlan jelenséget. A felvonuló tűzoltóknak szerencsére nem akadt munkájuk, így kisvártatva el is hagyták a területet, ahol aztán az Elektromos Művek szakemberei azonnal nekiláttak a helyreállítási munkálatoknak. A helyszínre érkező Németh Szilárd polgármester, Borbély Lénárd, és Morovik Attila alpolgármesterek a területen dolgozó ELMŰ munkatársaitól kértek tájékoztatást, akik megerősítették a jelentős műszaki hiba tényét, és biztosították a kerület elöljáróit a kialakult helyzet mielőbbi helyreállításáról.

Légrádi Gábor

Hűtlen kezelés bűntettének illetve sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Németh Szilárd, Csepel polgármestere. A feljelentésben érintett cég akkori résztulajdonosa az MSZP csepeli önkormányzati képviselője.

2010 tavaszán Németh Szilárd ügyészségi feljelentést tett Császár Mihály korábbi csepeli rendőrkapitány lakáshoz jutásával kapcsolatban, amely a „csepeli lakásmutyi botrányként” híresült el. Az őszi választások után az önkormányzat új, Fidesz-KDNP-s vezetése visszaéléseket vizsgáló bizottságot hozott létre, amely már jóval több visszás vagy bűncselekmény-gyanús ügyet derített fel. A bizottság javaslatai alapján a csepeli önkormányzat több újabb feljelentést tett. Jelenleg közel harminc, a korábbi MSZP-s vezetést érintő bűncselekmény-gyanús ügy kivizsgálása van még folyamatban.

 

A Németh Szilárd polgármester által kedden benyújtott feljelentés előzménye, hogy 2009-ben nyílt pályázat keretében alakítottak ki a csepeli Gróf Széchenyi István Általános Iskola sportudvarán egy műfüves futballpályát. Egyetlen induló volt erre a projektre, az is nyerte meg a pályázatot. A nyertes cég tulajdonosai között ott volt Takács Krisztián, a csepeli MSZP tagja is, aki ma már a párt kerületi frakciójának önkormányzati képviselője.

A rendelkezésre álló adatok szerint a beruházás eleve nem a szerződésben előírt és meghatározott műszaki tartalommal teljesült. A műfüves pálya a kivitelezés után az önkormányzat 100%-os tulajdonába került, az üzemeltetésre pedig 10 éves időtartamra a nyertes pályázó kapott lehetőséget.

A nyertes cég ezek után az önkormányzat tulajdonába került egyik vagyonelemet – a sajátjaként feltüntetve – eladta az önkormányzat részére. Azzal, hogy az érintett cég a gyanú szerint az önkormányzat tulajdonát az önkormányzatnak értékesítette, az ebből befolyt pénzt pedig a sajátjaként kezelte, több millió forintos vagyoni kár érhette a csepeli önkormányzatot illetve a csepeli gyerekeket, hiszen ez az összeg az oktatási ágazat költségvetéséből került felhasználásra.

Az MSZP által vezetett csepeli önkormányzat 2005-2010 között 10,1 milliárd forintos vagyonvesztést szenvedett el. A költségvetési hiány 2010 októberére olyan magasra emelkedett, hogy a kerület működőképessége közvetlen veszélybe került. Csepel új, Fidesz-KDNP-s vezetése az elmúlt fél évben közel kétezer millió forinttal csökkentette az önkormányzat működési kiadásait, megszüntetve ezzel a közvetlen csődhelyzetet.

A kiadások ilyen mértékű csökkentése mégis a szolgáltatások szinten tartásával, esetenként a színvonal növelésével sikerült. Ezt azért lehetett megtenni, mert a szolgáltatásokért korábban számtalan esetben a reális ár sokszorosát kellett kifizetni. A csepeli önkormányzat új vezetése az ilyen szerződéseket megszüntette, ahol pedig reális esélyt lát további visszaélések és bűncselekmények bizonyítására, újabb feljelentéseket tesz. Az önkormányzat vezetése ezzel eleget tesz két fontos választási ígéretének, az elszámoltatásnak és a költségvetés rendbetételének. Mindez elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy Csepel ismét Budapest sikeres és fejlődő kerületei közé tartozzon.

Budapest Csepel Önkormányzata

Scheuring Kata újra első

2011. május 11. szerda, 10:16

Sheuring_Kata2011. május 5-től 8-ig Pozsony adott otthont a II. Flautiada Nemzetközi
Fuvolaversenynek. Pénteken zajlott le a zeneiskolások versenye, melynek
végén a Fasang Árpád Zeneiskola növendéke, Scheuring Kata az I/B
korcsoportban arany oklevelet szerzett, valamint megkapta a zeneiskolai
kategória abszolút győztese címet, és a vele járó szobrocskát.

Különdíjként felkérték az októberi "Pozsonyi Ősz" keretében megrendezésre
kerülő koncertre, ahol a Capella Istropolitana Kamarazenekarral fog
fellépni.
A záró napon a konzervatóriumi és főiskolai verseny után, az összes
résztvevő közül Kata érte el a legkiemelkedőbb eredményt, így a nemzetközi
zsűri neki ítélte a "Laureat of the competition" kitüntető címet, a
verseny Nagydíját, és a hozzá tartozó piccolót is, ezen kívül meghívást
kapott egy ausztriai kurzusra.
Kata tanára: Orbán Boglárka, a zongorakísérő P. Kozma Anikó volt.

Fasang Árpád Zeneiskola Csepel

Deme_Gabor_birosag_elott_20110505Deme Gábor nemcsak a Csepel-sziget Általános és Szakiskola pedagógusait, hanem K. Ildikó harmadrendű vádlottat, valamint MSZP-s párttársait, korábbi támogatóit is megfenyegette vagy megzsarolta. Bosszút esküdött, amikor elbocsátották az iskolából: egyedül neki lehetett indoka arra, hogy Kun Tamás elsőrendű vádlottal együtt végezzenek Takács Józseffel és Pap Lászlóval. Egyebek mellett erről tettek vallomást a tanúk a Fővárosi Bíróságon a tárgyalás harmadik napján, kedden.

 

A bíróság elsőként K. Ildikó harmadrendű vádlottat hallgatta meg, aki gazdasági vezetőként dolgozott az iskolában, és éveken át Deme Gábor élettársa volt. A vádirat szerint K. Ildikó tevékeny részese volt azoknak a gazdasági bűncselekményeknek, amelyeket Deme Gáborral közösen követtek el az iskolában. A vádlott azonban nem kívánt vallomást tenni.

Németh Nándor bíró ezért egy korábbi nyilatkozatát olvasta fel, amelyet K. Ildikó a bíróságon tudomásul vett. A vádlott ebben azt vallotta, hogy néhai Takács Józsefnek nem kellett minden esetben aláírnia azokat a számlákat, amelyek kapcsán Deme Gábor számos vagyon elleni bűncselekményt elkövetett. Az iskolában 2008 őszén, a Magyar Államkincstár vizsgálata után derült ki, hogy súlyos visszaélések történtek. Deme Gábor folyamatosan hazudott, nem végezte el a rábízott feladatokat. A vallomás szerint a házipénztárból 1,1 millió forint hiányzott, amit a hátrányos helyzetű gyerekek fizettek be. Ez Takács Józsefnek is feltűnt, ezért megrovásban részesítette Demét, majd december közepén felfüggesztette őt az állásából. Közben K. Ildikó és Deme Gábor élettársi kapcsolata is megszűnt. K. Ildikó azt vallotta, hogy félt Demétől, mert ideges és agresszív volt. Ráadásul megfenyegette, hogy kapcsolatai révén tönkreteszi, mivel komoly befolyása van az MSZP-ben és az önkormányzatban. Vallomásában megjegyezte: Deme Gábor több alkalommal hangoztatta, hogy egyszer miniszterelnök lesz, de egyelőre beéri az alpolgármesteri poszttal is.

A bíróság tanúként hallgatta meg Kosik Györgyöt, aki az iskolát működtető kuratórium tagja volt, s baráti viszony fűzte Takács Józsefhez és Pap Lászlóhoz. A tanú közölte, hogy Takács József megmutatta neki azokat a dokumentumokat, amelyek Deme Gábor sorozatos visszaéléseit tárták fel. Takács József azt is tudtára adta, hogy a bizonyítékokat több példányban lemásolta, de nem akarta mindenáron lehetetlen helyzetbe hozni Demét. Járt Császár Mihály egykori rendőrkapitánynál is, aki állítólag azt mondta: „hagyd a picsába, jelentsd fel már őt!” Orosz Ferenc egykori alpolgármesternek is megmutatta a dokumentumokat, de utána nem történt semmi. Deme Gábor akkor azzal fenyegetőzött, hogy „… ha én megütöm a bokámat, jöttök velem együtt”.

A bíró kérdésére, hogy Takács Józsefnek köze lehetett-e a gazdasági bűncselekményekhez, Kosik azt felelte: „Deme vádjai nem fedik a valóságot”. Kosik György hozzátette: Deme szeretett „Rambót játszani”, és szokása volt, hogy összeugrasszon embereket. Különféle találkozóiról hangfelvételt készített, hogy azokat ellenfelei ellen felhasználhassa. „Az iskolának Kun Tamással nem volt problémája. Nem értem, miért tette, amit tett, ha valóban ő lőtte le az áldozatokat. De ha így volt, feltételezem, hogy inspirálták” – vallotta.

A bíróság tanúként hallgatta meg Weszelovszky Károlyt, a kuratórium egykori elnökét, néhai Pap László nevelőapját. Elmondta, hogy 2008 őszén, amikor a sikkasztások ügye kiderült, Takács József vizsgálódni kezdett, de még nem gondolt a feljelentésre. Deme Gábor akkor tagadta a vagyon elleni bűncselekményeket, s ezek nem is voltak közismertek Csepelen egészen a gyilkosság napjáig. Deme megfenyegette Takács Józsefet is, amikor elmérgesedett köztük a viszony. Weszelovszky azt vallotta a bíróságon, hogy „nem hihető Takács József érintettsége a gazdasági bűncselekményekben, mert akkor nem vizsgálódott volna az ügyben”. Demét úgy jellemezte, hogy öntörvényű, erőszakos ember, de eleinte segítőkésznek tűnt. Takács József a gyilkosság napján közölte Weszelovszky Károllyal, hogy a dokumentumokkal együtt elmegy az önkormányzatra, majd a rendőrségre. „Az emberölés kitervelése Deme Gábor érdekében állhatott, ő lehetett a felbujtó. Deme a gyilkosság pillanatairól készült hangfelvételen egyáltalán nem volt megdöbbenve azon, hogy megölik Takács Józsefet és Pap Lászlót”. Kun Tamás, aki a vád szerint meghúzta a pisztoly ravaszát, azért háborodott fel korábban, mert Demét leváltották az iskola éléről. Kun Tamás árnyékként kísérte Demét mindenhová, vélhetően a befolyása alatt állt.

Kissé meglepőnek hatott, hogy Kun Tamás elsőrendű vádlott is szólni kívánt, mivel eddig vallomást nem tett. A gyorsan kialakuló szóváltásban most ezt mondta: „A pénzügyi kérdésekre rálátásom nem volt, kivéve azt, hogy a fizetésem felét feketén kaptam meg. Ez piti ügy ahhoz képest, amivel engem vádolnak. Ez elég zavaró”. Németh Nándor bíró azt kérdezte: „Az nem zavarja, hogy Deme Gábor kettős emberöléssel vádolja?” Mire Kun Tamás: „Deme nem vádol emberöléssel…” Bíró: „De bizony vádolja!” Kun Tamás: „Én ezt kétlem… Ez az emberölési vád egy kitalált mese.” - fogalmazott.

A bíróság ez után tanúként hallgatta meg Takács József özvegyét, aki megtörten és érthető módon zaklatottan idézte fel a gyilkosság előtti időket. A bíró kérésére, hogy ismeri-e a vádlottak padján ülőket, a vádlottakra nézve nem nevükön nevezte meg őket, hanem úgy, hogy elsőrendű és másodrendű vádlott. Takács Józsefné elmondta, hogy a férje rájött, hogy Deme folyamatosan hazudik. Elmondása szerint a férje többször is felhívta telefonon Zanati Bélát, az MSZP csepeli képviselőjét, és közölte vele a megállapításait. Egy alkalommal egy papírt is mutatott, hogy másfél millió forint eltűnt az iskola kasszájából. Hamis gépkocsi rendelvények voltak kiállítva különféle nevekre Deme aláírásával, s megtalálták a 900 ezer forintról szóló tisztítószer-vásárlás számláját is. Férjével közösen dokumentálták a visszaéléseket, másolatokat készítettek belőlük, hogy több helyre elküldjék. A bizonyító erejű dokumentumokat eljutatták Tóth Mihálynak, Orosz Ferencnek, Weszelovszky Károlynak.

Takács Józsefné elmondta: „szász százalék, hogy Jóska elment Császár Mihály rendőrkapitányhoz is. A gyilkosság napján biztosan találkoztak”. Állítása szerint Deme Gábor január 4-én telefonon felhívta Takács Józsefet, hogy egyeztessenek az elbocsátásáról. Takács akkor azt felelte: „te annyit hazudtál már, hogy nem vagyok rád kíváncsi”. Deme ez után Pap Lászlón keresztül kérte a találkozót, mert Takács nem akart szóba állni vele. Takács Józsefben felmerült, hogy egyedül semmiképpen nem megy el a találkozóra, és diktafont is visz magával, mert Deme mindig hazudott. Deme Gábor Szenteczky Jánossal is beszélt, és állítólag azt mondta neki: „mindenáron vissza akarom szerezni a pozíciómat”. Ám Demének megüzenték, hogy Csepelen semmilyen pozíciót nem fog kapni. Takács Józsefné szerint Deme Gábor bosszút forralt férje ellen, ezért vált áldozattá. „Deme volt a felbujtó” – közölte az asszony. „Kun Tamással nem volt nézeteltérés. Férjem még küldött is neki egy karácsonyi üdvözlő lapot, amiben boldog új évet kívánt. Amikor tudomást szereztem a szörnyűségről, nem akartam elhinni. Egyre hívtam telefonon Jóskát, de hiába. Százszor is rátelefonáltam, de nem vette fel…”

Csepel.hu - Csarnai Attila

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail