A kitelepített és elhurcolt németekről emlékeztek meg Csepelen

Kategória: Közérdekű 2018. január 20., szombat 16:00

GMA 7987A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából koszorúzták meg a polgármesteri hivatal Petz Ferenc utcai falán elhelyezett emléktáblát január 19-én. Csepel ezen a napon emlékezett mind azokra, akiket a II. világháború után a német nemzetiséghez való tartozásuk miatt Németországba deportáltak, és azokra is, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el kényszermunkára. Az eseményen részt vett Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint dr. Szeles Gábor jegyző. Az ünnepségen a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium diákjai adtak műsort.

 

 Németh Szilárd országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, a kitelepítések első hulláma a Budapest környéki falvak német lakóit érintette, majd a Dunántúl és a Duna-Tisza köze, végül a Tiszántúl következett. A többször is leálló kiszállítások 1948 közepén értek véget: összesen mintegy 130-150 ezer embert Németországba az amerikai, csaknem 50 ezer embert a szovjet megszállási övezetbe szállítottak. Ugyanakkor a Szovjetunióba mintegy 40 ezer németet is elhurcoltak kényszermunkára, ahol harmaduk a munkatáborokban vesztette életét – fűzte hozzá Németh Szilárd.

A képviselő hozzátette, bár a kitelepítéseknek hivatalosan 1949-ben véget vetettek, de a német kisebbség helyzetén mindez alig volt érzékelhető. Az ötvenes években "hazaárulóként" és "osztályellenségként" sokukat kényszermunkára küldték, bebörtönözték, vagyonukat elkobozták, a német iskoláikat bezárták. De még a konszolidációnak hazudott Kádári gulyáskommunizmus alatt is veszélyesnek és megbízhatatlannak tartották őket, ezért a titkosrendőrség megfigyelte, zaklatta, ellehetetleníttette sokuk életét – mondta Németh Szilárd.

Csak a rendszerváltozás után változhatott meg érdemben a helyzetük. Az 1993-ban megszületett nemzetiségi törvény tette lehetővé a német nemzetiségi önkormányzatok megalakulását és szélesebb körű intézményi jogok gyakorlását is. Ezt 2011. április 25-e óta már az az alkotmány garantálja, amely kimondja: „A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.”

Németh Szilárd kiemelte, a sváb kultúra és közösség szerves és elidegeníthetetlen részét képezi hazánk kultúrájának. Magyarország és a magyarországi németség története több száz éve egybe fonódott. A múlt tisztelete, a közösség összetartó ereje az alapja a sikeres jövőnek. Nagyon fontos szerepe van a fiataloknak abban, hogy folytassák és megújítsák a hagyományt, tovább vigyék őseik örökségét – zárta sorait a képviselő.

Utoljára frissítve: 2018. január 20., szombat 16:11

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail