Atlétabajnok és csodacsatár

Kategória: Sport 2020. augusztus 14. péntek, 11:25

Vago ImreneGerelyhajítóként többszörös országos bajnok és olimpikon, 61,14 méteres dobásával magyar csúcstartó 1974-ben, a hetvenes években a világranglistán a legjobb tíz között szerepelt. Az eredmények Vágó Imréné, a Csepeli Diák Atlétikai Club (DAC) elnökének, egykori csepeli rendőrkapitánynak kevésbé ismert sportolói múltjának fontos részei. S ha ez még nem volna elegendő, ifjúsági versenyzőként magas szinten kézilabdázott, kosárlabdázott, asztaliteniszezett, focizott és teniszezett. És ma sem hagyott fel a sporttal: két éve megnyerte a súlylökést a veteránok között, s tervei szerint idén is megméreti magát. Unokái szintén tehetséges atléták.

Örökmozgó gyerek

„Balatonfűzfőn laktunk, és a lakásunktól nem messze volt a sportpálya” – emlékezik Vágó Imréné. „Örökmozgó, sportolni vágyó gyerek voltam. Az iskolában jó testnevelő tanár oktatott. Elkezdtem atletizálni, ami magasugrást, távolugrást, futást és kislabdadobást jelentett. Beneveztek az úttörőbajnokságra 1966-ban, amelyet 70,15 méteres kislabdadobással megnyertem. Akkor voltam tizennégy éves. Az iskola után mentem edzeni a szomszédos pályára, ahol egyesületi keretek között ingyen lehetett sportolni. Nagyszerű közösség jött létre. Asztaliteniszeztem, kézilabdáztam, kosárlabdáztam, teniszeztem; mindegyik számban versenyeztem is tizennyolc éves koromig.”

 

Út az olimpiára

„Tizenhat éves voltam, amikor először láttam gerelyt: megtetszett, ahogyan mások gerelyt hajítottak, majd kipróbáltam én is, jól állt a kezemben. Kiváló edző, Mihályfi István irányította a tréningeket, biztatott, hogy gyakorolgassak bátran. Egy hónapra rá megnyertem a korosztályos megyei bajnokságot, majd országos vidékbajnok lettem. Tizennyolc éves koromban Budapestre költöztem az edzőm ösztönzésére, hogy egy nagyobb egyesületben folytassam a sportolást. Az Újpesti Dózsát választottam. A válogatott keret tagjaként olyan kiemelkedő gerelyhajítókkal edzettem közösen, mint Ránkiné Németh Angéla, Mexikó olimpiai bajnoka, Rudasné Antal Márta tokiói olimpiai ezüstérmes és Vargáné Paulányi Magda olimpikon. Csak hárman lehettünk válogatottak, de mi négyen voltunk. Három válogatóversenyen sikerült két-két centivel megelőznöm Antal Mártát, így jutottam ki Helsinkibe az Európa-bajnokságra 1971-ben, ahol hetedik lettem” – meséli, majd így folytatja: „Szervesvegyész volt a szakmám, s úgy költöztem Budapestre, hogy a sportolás mellett munkát vállaltam. A rendőrséghez tartozó bűnügyi technikai intézetbe kerültem laboránsként, ahol napi négy órát dolgoztam. Közben készültem a müncheni olimpiára. Ekkor történt, hogy az atlétikai edzések után a Femina női csapatában futballoztam csatárként, de ez tiltott volt a sérülés veszélye miatt az olimpiára való felkészülés időszakában. Jól ment a játék, de lebuktam: a Magyar Ifjúság című lap egy alkalommal „csodacsatárként” említett. Az atlétikai szövetség azonnal eltiltott a focitól. A müncheni olimpián szerettem volna jó helyezést elérni, de a döntő előtt megsérültem, végül tizedik lettem. Az országos rekordot 1974-ben dobtam egy bajor–magyar viadalon Münchenben. Azokban az években a világ legjobbjai között tartottak számon. Következett a római Európa-bajnokság 1975-ben, ahol jó esélyeim voltak, de a bemelegítéskor súlyos sérülést szenvedtem. Átértékeltem a további sportolói lehetőségemet, és a civil élet felé orientálódtam. Huszonnégy éves koromban hagytam fel a versenysporttal.”

 

Tanárképző, rendőrtiszti főiskola

„Elvégeztem a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola testnevelő-biológia szakát Egerben, majd a Rendőrtiszti Főiskolát Budapesten. A sportolástól nem szakadtam el. Rendőrként sorozatban nyertem meg a belügyi bajnokságokat. Dubajban 1998-ban rendezték meg a jogalkalmazók olimpiáját, ahol első lettem gerelyhajításban és súlylökésben. Két éve a hazai veteránok között győztem súlylökésben, a versenyen idén is elindulok. A Csepeli DAC elnökeként és edzőjeként az ifjú csepeli atléták támogatása a célom. Több reményteljes fiatal versenyez a klubban. Három unokám közül két lány atletizál az egyesületben. A tizenegy éves Zsófia az atlétika öt ágában tartja az országos rekordot korosztályában. Imádja a gerelyhajítást. Kiváló adottságai vannak a versenyszámhoz, még bármi lehet belőle.” • Cs. A.

   Copyright © 2015 Csepel.hu | Impresszum | Adatvédelmi szabályzat | Csepel.hu webmail